Új előadás-sorozatot indítunk HŐSKÉPZŐ címmel iskolásoknak, melynek első előadása Hunyadi Mátyás életével és uralkodásával foglalkozik. Mesélj egy kicsit arról, hogy mi hívta életre ezt a sorozatot és miért tartod fontosnak?
Az ifjúsági korosztályt már régóta megszólítjuk a TIE-előadásainkkal, ahol a színház segítségével olyan kérdésekről, problémákról tudunk együtt gondolkodni a fiatalokkal, amelyek őket is érintik. Nagyon jó tapasztalataink születtek ezzel a formával, és egyre erősebben fogalmazódott meg az igény arra is, hogy készítsünk olyan előadást, amely közvetlenebbül kapcsolódik az iskolai tananyaghoz. Innen jött a HŐSKÉPZŐ ötlete: szerettük volna, ha a tanulás és a színházi élmény nem két külön világ lenne, hanem erősítenék egymást. Egy olyan rendhagyó tanórát képzeltünk el, ahol a történelem nemcsak évszámokból és nevekből áll, hanem egyszer csak életre kel az osztályteremben.
A sorozat első előadása a Mátyás, a hős nevet viseli. Miért éppen Mátyás királyra esett a választás?
Egy olyan történelmi alakot kerestünk, akit a gyerekek már ismerni vélnek, és akinek a neve köré rengeteg történet, mese és legenda épült. Mátyás király szinte kínálta magát. Az igazságos Mátyásról mindenki hallott, de bennünket az kezdett igazán érdekelni: ki volt az ember a legendák mögött? Szeretnénk, ha a gyerekek nemcsak egy mesebeli királyt látnának benne, hanem közelebb kerülnének a valódi történelmi személyhez és a korhoz is, amelyben élt.
Miben más ez az előadás, mint egy szokásos színpadi produkció?
Talán úgy lehetne a legjobban megfogalmazni, hogy félúton van a színházi előadás és a történelemóra között – mindkettőből azt próbáltuk elvenni, ami a legizgalmasabb. Fontos számunkra az ismeretátadás, ezért maga az előadás szerkezete is erre épül, de nem szeretnénk, hogy a gyerekek csak üljenek és hallgassanak. Kérdezünk, játszunk, bevonjuk őket, vagyis az ő jelenlétük és gondolkodásuk is része annak, ami történik. A történelmi alakok és események pedig a bábszínház eszközeivel elevenednek meg. Ráadásul az előadás könnyen utaztatható, így akár maga az osztályterem is színházzá változhat.
Mesélj az alkotótársaidról. Hogyan állt össze a csapat?
A HŐSKÉPZŐ igazi csapatmunka, még akkor is, ha a nézők előtt elsősorban Bencze Mónika áll, aki hihetetlen energiával és beleadással viszi végig az előadást. Ráadásul Mátyás alakját is ő hozta be elsőként, amikor elkezdtünk gondolkodni azon, ki legyen az első hősünk. Nagy Józsi hangosítóként és Móni legfontosabb segítőtársaként van jelen – vele is találkozhatnak a gyerekek az előadás során.
Szabó Attila íróval nagyon sokat dolgoztunk a szövegen. Egy ilyen előadásnál különösen izgalmas feladat megtalálni az egyensúlyt: történetet akarunk mesélni, közben valódi ismereteket átadni, bevonni a gyerekeket, kérdéseket feltenni, és mindezt úgy, hogy színház maradjon. Rendezőként a koncepció és a szöveg szerkezete is hozzám tartozott, Attilával pedig mondatról mondatra kerestük azt a formát, amelyben ezek a célok összeérhetnek.
Zádori Szilárd zeneszerzőként nem egyszerűen zenét írt az előadáshoz, hanem egy egész hangzó világot épített köré. Fontos volt számunkra, hogy ezen a területen is találkozzon múlt és jelen: a történelmi hangulatot mai zenei gesztusokkal, ritmusokkal és hangzásokkal kapcsolta össze. Az effekteknek is külön szerepük van, olykor szinte a képregények világát idézik, kiemelnek egy-egy mozdulatot, fordulatot vagy poént. Így a zene nem pusztán kíséri a történetet, hanem mesél, reagál és játszik Mónival, miközben lendületet ad az egész előadásnak.
A látványt grafikusunk, Sebők Orsolya tervezte, akivel együtt kísérletezhettem a vizuális világgal, és ez számomra is nagyon izgalmas alkotói utazás volt. Mivel a HŐSKÉPZŐ szekrénye tulajdonképpen egy „történetkölcsönző”, szinte adta magát a gondolat, hogy a történetek hordozói maguk is könyvek legyenek. A bábok és a terek ezért a papírtechnika, a pop-up könyvek és a montázs eszközeiből születnek meg. Sokan találkozhattak már felnyíló, kihajtható papírvilágokkal egy-egy különleges mesekönyvben, de bábszínpadon, egy történelmi előadás teljes vizuális nyelveként jóval ritkábban látható. A grafikai elemeket művészeti alkotások részleteivel is összekapcsoltuk, így a látvány – a zenéhez hasonlóan – folyamatosan játszik múlttal és jelennel.
Ehhez persze kellett egy nagyszerű háttércsapat is. Asszisztenseink, Ádám Flóra és Nánási Ágnes, valamint a műhelyből Csonka Erzsébet, Kaló Attila és Pintér Tamás rengeteg kreativitást tettek abba, hogy az ötletekből valóban működő, mozgatható, játszható világ szülessen. Az új papír- és pop-up technikák miatt sok mindent ki kellett kísérleteznünk – ebben ők is alkotótársainkká váltak.
Maga az alkotócsapat a társulatunkból állt össze, de mivel egy teljesen új formát kerestünk, fontos volt, hogy külső szakmai szemek is segítsék a munkánkat. Dr. Kristóf Ilona történész és Suszter Gábor történelemtanár konzulenseink a történelmi hitelesség mellett abban is segítettek, hogy az előadás valóban kapcsolódjon ahhoz, amivel a gyerekek az iskolában találkoznak.
Hosszú alkotófolyamat volt, de éppen ez tette izgalmassá: nem egy már ismert formát töltöttünk meg tartalommal, hanem együtt kellett kitalálnunk, milyen is legyen egy HŐSKÉPZŐ. És talán a legjobb visszajelzés, hogy alig fejeztük be az elsőt, a nagy érdeklődés miatt már azon gondolkodunk, ki legyen a következő hősünk.
Kinek ajánlanád az előadást?
Elsősorban második osztálytól ötödik osztályig ajánlanám, de azt hiszem, a felnőtteknek is tud érdekességet és meglepetést tartogatni. Bár a HŐSKÉPZŐ úgy született, hogy akár az osztályterembe is elvihessük a színházi élményt, a saját színházunkban is játsszuk majd, így szülőkkel, családdal együtt is érdemes találkozni vele.
És persze nemcsak Mátyásról szeretnénk mesélni. A HŐSKÉPZŐ cím egy kérdést is magában rejt: kiket nevezünk valójában hősöknek? Mitől válik valaki hőssé, és vajon csak a történelem nagy alakjai lehetnek azok? Ha az előadás után a gyerekek Mátyás története mellett ezeket a kérdéseket is magukkal viszik, akkor talán már el is kezdődött a „hősképzés”.