ÉRY-KOVÁCS ANDRÁS
színházi rendező, dramaturg, igazgató
A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola elvégzése után a Színház és Filmművészeti Egyetem rendező szakán szerzett diplomát. Pályáját a Szolnoki Szigligeti Színházban kezdte, később a Pécsi Nemzeti Színházban, az Egri Gárdonyi Színházban, a Győri Nemzeti Színházban, a Kecskeméti Katona József Színházban, Budapesten a Budapesti Kamaraszínházban, a Kolibri Gyermek és Ifjúsági Színházban és az Állami Operaházban dolgozott. 1983-1988 között, valamint 1992-1996 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanársegéde, majd szaktanára volt. 1990 óta szabadúszó rendező, több évig a Duna Televízió színházi szerkesztőségének szerkesztő-rendezője is volt. 2003-2007 között a Doktori Iskola hallgatója, melyet követően doktori szigorlatot tett a Színművészeti Egyetemen. 2006-ban dolgozott először a Magyar Állami Operaházban művészeti és dramaturgiai munkatársként, rendezőként, később főállású művészeti munkatárs lett. 2011-ben vezető dramaturgként az Egri Gárdonyi Géza Színházhoz szerződött, mely munkája mellett rendezőként is dolgozott.
2013-tól az egri Harlekin Bábszínház kinevezett igazgatója, mely megbízatását idén, elismerve eddigi vezetői munkásságát, a szakmai bizottság javaslata alapján, újabb 5 évre meghosszabbította a helyi önkormányzat.
Az elmúlt öt évad alatt teljesen megújította a Harlekin Bábszínház működését, fiatal és nagyon tehetséges társulatot hozott létre. Bábszínészei kiemelkedő mozgató művészek, kiválóan énekelnek, játszanak, legfőbb varázsuk a társulati egységben és egymás iránti odaadó tiszteletükben rejlik. Éry-Kovács Andrást mesterükként tisztelik, együttes munkájukkal igen kiváló, bábművészetileg is jelentős és előremutató produkciók születtek. Dinamikus a fejlődésük, szinte minden bemutatójuk hatalmas siker a városban.
Éry-Kovács András szélesre tárta a bábműfaj kapuit, boldogan kísérletezik, új és új bábmozgatási technikákat dolgoztat ki a fiatal bábművészekkel évről évre. Legfőbb erénye, hogy a drámai és zenés színjátszás felől közelít a bábszínjátszáshoz és ezzel teljesen új hangot ütött meg a magyarországi bábszínházak körében.
Nagy drámai műveket és musicalek bábváltozatait is bemutattak már hatalmas sikerrel. Igen híres a Shakespeare sorozatuk, amelyek közül a Hamlet nemzetközileg is ismertté vált, hiszen komoly szakmai zsűri válogatta be az egyik legnagyobb fesztiválra, az Ostravai Nemzetközi Felnőtt Bábfesztiválra, ahol jelentős szakmai elismerésben részesültek. Ugyanez a feldolgozás a Marczibányi Ifjúsági Szemlén 2015-ben elnyerte a szakmai zsűri külön díját.
A dzsungel könyve musical bábváltozatát negyedik évada játsszák telt házak előtt. Számos nagyvárosban és Budapesten is sikerrel szerepeltek ezzel az előadással, az idei évadban pedig bérletsorozatban tűzte műsorára a Móricz Zsigmond Színház Nyíregyházán és a Budaörsi Latinovits Színház.
Rengeteg előadással utazik a Harlekin társulata itthon is és számos esetben kapnak külföldi meghívásokat.
Élen járnak a drámamódszertani programokban, valamint kuriózum minden felnőtteknek készített előadásuk is. Éry-Kovács András feldolgozásában és rendezésében mutatták be a Fenn és lenn, avagy cirkusz minden báb-akrobatikai és zsonglőrművészeti előadásukat, ezt követően az óriás bábos Don Quijotét, az idei évadban pedig az Egri Szimfonikus Zenekarral közösen a Kocsonya Mihály házasságabáboperát.
Néhány gondolat a bábszínjátszásról
A bábszínjátszás elsősorban műfaji kérdés és csak másodlagosan vetődhet fel a kinek játszás kérdése. De a Harlekin Bábszínház mai eszközhasználatában és bábtechnikai megjelenítésében a műfaj néha szétválik a kinek játszás kérdésétől, mivel más és más esztétikai és szcenikai igény szinttel hozzuk létre a felnőtteknek készülő előadásainkat, amelyek elsősorban a bábszínházi műfajok mozgatás technikai értékeit hangsúlyozzák. A bábszínjátszás, mint színházi kifejezés sokkal összetettebb és bizonyos értelemben emeltebb, mint a színjátszók által megjelenített alapszínjátszás. A bábok mozgatása mindig stilizált, mégis emberi gesztusokat és magatartást képvisel, illetve a karakterfigurák megjelenítése még stilizáltabb és sokkal karakteresebb a szimpla utánzásnál.
A bábszínész csak látszólag bújik a báb mögé, valójában felruházza a bábot az élő megjelenítés organikus gesztusaival, testmozgással és hanggal.
A bábszínjátszás a hagyományos színjátszás fölé emelkedő, speciális színészi eszközökkel dolgozó, különös kifejezési sajátosságok összességét felvonultató és megjelenítő színházművészet.
Ebben az értelemben a bábszínész, azaz a bábjátékos bábszínházi eszközökkel dolgozó megjelenítő művész.
/ÉKA/
